THE NAMES OF THE KARLUK TRIBES
DOI:
https://doi.org/10.52754/16948874_2025_2(6)_8%20Keywords:
Karluks, Bulak, Pechenegs, Turkic history, TukhsiAbstract
An article by the renowned Hungarian orientalist Károly Szeglédy (1914-1996) on the names and composition of the Karluk tribes was published in the journal Magyar Nölv (Hungarian Language) in 1949. However, this article was largely ignored by scholars of Kyrgyz history and linguistics. To fill this gap and for the benefit of a wider readership, the article was translated into Kyrgyz. Based on a comparative analysis of Chinese and Arabic written sources, the author examines the ethnonyms of the Karluks, the various forms of their transmission in different traditions, and the specific features of their usage in medieval chronicles. Particular attention is paid to the identification of individual tribes, their place in the ethno-political structure of Central Asia, and the role of the Karluks in the historical processes of the early Middle Ages. This translation introduces important historiographical material into Kyrgyz scholarship and contributes to a deeper study of the history and ethnic composition of the Karluks.
References
Antiquitas Hungarica I. (1948). Evfolyam, 1-2 Szam. Budapest: VIII. K. Muzeum Körut, 68.
Bartold, V. (1927). Orta Asya Türk tarihi hakkinda dersler. Istanbul: Evkaf Matbaasi.
Chavannes, Edouard. (1903). Documents sur les Tou-Kiue (Turks) Occidentaux. St. Petersburg: Academie Impèriale des Sciences.
Czeglédy, Károly. (1949). A kunok eredetéről (Кумандардын келип чыгышы тууралуу). Magyar Nyelv XLV, 43-50. Budapest: Kiadja A Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Dezső, Pais. (1921). Kék-kend (Кеккенд уруусу тууралуу). Kőrösi-Csoma-Archivum, I. (1921—1925), 270-276. Budapest: Kiadói varrott papírkötés
Györffy, György (1940). Besenyők és magyarok (Печенегдер жана мажарлар). Különlenyomat a Kőrösi-Csoma Archivum I. kiegészítő kötetéből, 397-500. Budapest: Kiadói varrott papírkötés.
Harmatta, J. (1946). Színes lovú népek (Түстүү аттуу элдер). Magyar Nyelv, XLII, 26-34. Budapest: Kiadja A Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Kmoskó, Mihály. (1927). Keleti királyok címeinek jegyzéke (Чыгыш өкүмдарларынын наамдарынын тизмеси). Magyar Nyelv, XXIII, 288-293. Budapest: Kiadja A Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Kmoskó, Mihály. (1929). Muhammad al-‘Aufî anekdotagyűjteménye negyedik részének XVI. fejezete (Мухаммад аль-Ауфинин анекдоттор жыйнагынын төртүнчү бөлүгүнүн XVI бөлүмү). Történeti Szemle, 14, 14–54.
Ligeti, L. (1936). Tibeti források Közép-Ázsia történetéhez (Борбор Азиянын тарыхы боюнча тибет булактары). Kőrösi-Csoma-Archivum (KCsA) I. Kötet. Budapest: Kiadói varrott papírkötés.
Minorsky, V. (1942). Sharaf al-Zamān Ṭāhir Marvazī. On China, the Turks, and India. Arabic text (circa 1120) with an English translation and commentary by V. Minorsky. (James G. Forlong Fund, Vol. XXII.) London: Royal Asiatic Society.
(MHK). Isztakhri, Ibn ‘Haukal. (1900). A magyar honfoglalás kútfői: a honfoglalás ezredéves emlékére. Pauler, G., Szilágyi, Sándor, eds, pp. 216-235. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Moravcsik, Gyula. (1958). Byzantinoturcica I. Die byzantinischen Quellen der Geschichte der Türkvölker. Zweite Durchgearbeitete Auflage. Berlin: Akademie-Verlag.
Németh, Gyula (1922). A besenyők ismeretéhez (Печенегтер менен таанышуу). Magyar Nyelv XVIII, 2-7. Budapest: Kiadja A Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Németh, Gyula (1930). A honfoglaló magyarság kialakulása (Баскынчы мажарлардын түзүлүшү). Hornyánszky Viktor R.-T. M. K. Udv. Könyvnyomda, Budapest.
Togan, A. Z. Velidi. (1939). Ibn Fadlan's Reisebericht. Leipzig: Kommissionsverlag F.A. Brockhaus.
Бартольд, В.В. (1897). Отчёт о поездке в Среднюю Азию с научною целью. 1893-1894 гг. Санкт-Петербург: Типография Императорской Академии наук.
